Az elmúlt hetek történései
Bevallom rég jártam már itt. Nem is nagyon volt mit írnom, meg talán egy kicsit lusta is voltam. Most viszont az ágyat nyomom betegen... Na de lássuk mi történt az elmúlt hetekben.
Október tizedikén túlestünk a hagyatéki tárgyaláson, amire végül (hála az égenek) a bátyám is megérkezett, szóval ezt lezárhattuk. Elég kaotikus volt így is nap, mindenki idegbeteg volt, főleg Roland. Teljesen ki van akadva mostanában, a számlák miatt, a hétköznapi dolgok miatt. Nem igazán látszik rendeződni az élete. Én minden esetre örültem, hogy nem kell többet ezzel foglalkoznom. Még annyi maradt hátra, hogy a lakásbiztosítás összegét igényeljük, de azt anyám elintézte. Persze ezen kívül még valószínüleg kapunk egy-két levelet a fizetendő illetékek miatt, de az már tényleg a végét jelenti a dolognak. Az egyetlen ami kicsit bosszantó, hogy olyan földek miatt kell illetéket fizetnünk, amiket apám még a tsz-től kapott, eladni nem nagyon lehet, nem is igazán érdemes, mert alig ér valamit. Szóval valószínűleg senki nem fogja tudni hasznosítani őket. Bár ez szinte már lényegtelen, csak legyen vége...
A múlt héten nem sokat voltam itthon. Hétfőn még az egész napom szabad volt, aztán este telefonált Ramóna, hogy tudnék-e vigyázni a gyerekekre a héten, mert betegek és otthon kell maradniuk. Szóval minden reggel 5-kor keltem, és délután 5 körül értem haza. De végülis jó volt, mert legalább nem unatkoztam, csak hát a reggeli kelés kicsit kikészített.
Aztán eljött a hétvége. Szombaton megint Ramóéknál voltunk, unokaöcsém születésnapját ünnepeltük. Vasárnap pedig jöhetett egy kis pihenés.
Ez a hét még egész jól indult. Már amennyire egy látogatás a munkaügyi hivatalban jó lehet. Grace-el mentünk be hétfőn, hogy regisztráljunk. Szóval most hivatalosan, papíron is munkanélküliek vagyunk :) Már csak annyi a tehendőnk, hogy egy iratot beviszünk a járási hivatalba, hogy a TB járulákot ne nekünk kelljen fizetni. Ezt mára terveztük, de sajnos nem jött össze. Gracenek sem volt végül jó az időpont, meg hát én is rendesen lebetegedtem kedden. Az elmúlt éjszaka szinte nem is aludtam. Most is nagyon fáj a torkom, lázam még nincs, de azt hiszem az is csak idő kérdése.
Na hát mindegy. Ez van most velem, egyéb érdemlegesről most nem tudok beszámolni. Valahogy most nincsenek nagy ívű gondoltaim, szóval mindenki érje be ennyivel. Igazából kedvem sincs mélyebb eszmefuttatásokhoz...